Káposzta

Tudtad, hogy a káposztakáposzta régebben él a Kárpát-medencében, mint mi ? Az egész Földön elterjedt és népszerű.

A világon az évente termő zöldségmennyiség több mint 10%-a fejes káposzta.

A Káposzta őse az atlanti-óceán és a Földközi-tenger mellékén honos vadkáposzta, amit már az ókorban megszelídítettek. Utána a kolostorok fejlesztettek tökélyre. Azóta a leggyakrabban fogyasztott zöldség, sőt még dísznövényként is kedveltek.

A káposztasavanyítást valószínűleg a kínaiak fejlesztették ki, egyes írások szerint a nagyfalat építő munkások is kaptak savanyú káposztát. Gyorsan terjedt a technika a világban. A XVIII. században télen már a legtöbb zöldséges ételt savanyú káposztából készítették Európában.

A káposztában A, B1, B2, E, K, és C-vitamin található, ezenkívül káliumot , jódot, vasat, kalciumot és foszfort is bőségesen tartalmaz.

Magas rosttartalma miatt nehezen emészthető, de serkenti a bélműködést. Fogyasztása a jóllakottság érzetét kelti, ezért ideális fogyókúrázóknak.

Olyan Anti karcinogén vegyületeket tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a rosszindulatú daganatok megelőzésében (elsősorban a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, az emlő és a petefészek megbetegedéseinél) ezért erőteljes rákmegelőző hatást tulajdonítanak neki.

Gyógyító hatásai:

  • fokozza az étvágyat
  • kéntartalmú anyagainak köszönhetően nyersen fogyasztva gyógyítja a gyomorfekélyt
  • levelét borogatásokra, reumatikus fájdalmakra használják (mézzel kenik be, így taszik a fájó testrészre)
  • szoptató anyák mellgyulladására is jól bevált.

A savanyított káposzta és a leve olyan tejsavbaktériumokat tartalmaz, melyek szabályozzák a bélflórát. Napi fogyasztásával hamar legyőzhetők a szervezetben elszaporodott élesztőgombák. A sebek gyorsabban gyógyulnak tőle, jó a gyulladt fogínyre, és hurutos megbetegedésekre is ajánlott.

Puffasztó hatása miatt epe és bélbetegek diétájába nem használható, pedig más tulajdonságai nagyon kedvezőek lennének ennél a betegségcsoportnál.

Az átható szag, amit főzésekor áraszt a főzéskor felszabaduló mustárolajnak köszönhető.

Szépít

A nyers káposzta levének fertőtlenítő hatása jól ismert a népi gyógyászatban, házi szépítőszerként is elterjedt.

Pattanásos bőrre:

a savanyú káposzta leve vitaminokkal és enzimekkel táplálja a bőrt, tejsavtartalma pedig fertőtleníti.

A káposztalevet a modern kozmetika ipar is alkalmazza különböző pakolásokban és arcvizekben.

Konyhában:

Számtalan étel alapanyaga lehet:

készíthetünk belőle salátát, levest, főzeléket, édesen savanyúan, töltve, párolva, rakottan rétesben, tésztával.

Ízületi panaszokra:

Szedjünk le egy káposzta levelet és kenjük be mézzel, majd ezt a mézes káposzta levelet egy törölköző segítségével kötözzük a fájó testrészünkre.