Burgonya

Burgonya

 

burgonyaTudtad, hogy a burgonya ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag növény?

Fehérjét, keményítőt tartalmaz, sok magnéziumot, káliumot, nátriumot, kalciumot és szelént tartalmaz. A benne lévő kálium elősegíti a víz és a méreganyagok távozását szervezetünkből.

B3, B9 (folsav) –vitaminokat tartalmaz melyek nélkülözhetetlen a vérképzéshez. Cinket is tartalmaz mely a kötőszövetek felépítésében és a hormontermelésben segít.

 

Gyógyhatásai:

 

–          szellemi frissességet ad fáradékonyság esetén

–          segíti a tápanyagszállítást a sejtekhez

–          részt vesz a csontok felépítésében

–          erősíti az izmokat

–          serkenti az izmok és a szív munkáját

–          csökkenti a vérnyomást

–          szabályozza a test vízháztartását

–          aktiválja az egész anyagcserét

–          gyermekkorban fokozza a növekedést

–          erősíti a kötőszöveteket

–          szabályozza az emésztést

 

Nagyon sokféle recept létezik burgonyából, édes, savanyú, sós változatban. Készülhet belőle köret egytálétel, sütemények, pogácsák, hússal hús nélkül egyaránt felhasználható. Én is fogok párat megosztani.

Káposzta

Tudtad, hogy a káposztakáposzta régebben él a Kárpát-medencében, mint mi ? Az egész Földön elterjedt és népszerű.

A világon az évente termő zöldségmennyiség több mint 10%-a fejes káposzta.

A Káposzta őse az atlanti-óceán és a Földközi-tenger mellékén honos vadkáposzta, amit már az ókorban megszelídítettek. Utána a kolostorok fejlesztettek tökélyre. Azóta a leggyakrabban fogyasztott zöldség, sőt még dísznövényként is kedveltek.

A káposztasavanyítást valószínűleg a kínaiak fejlesztették ki, egyes írások szerint a nagyfalat építő munkások is kaptak savanyú káposztát. Gyorsan terjedt a technika a világban. A XVIII. században télen már a legtöbb zöldséges ételt savanyú káposztából készítették Európában.

A káposztában A, B1, B2, E, K, és C-vitamin található, ezenkívül káliumot , jódot, vasat, kalciumot és foszfort is bőségesen tartalmaz.

Magas rosttartalma miatt nehezen emészthető, de serkenti a bélműködést. Fogyasztása a jóllakottság érzetét kelti, ezért ideális fogyókúrázóknak.

Olyan Anti karcinogén vegyületeket tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a rosszindulatú daganatok megelőzésében (elsősorban a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, az emlő és a petefészek megbetegedéseinél) ezért erőteljes rákmegelőző hatást tulajdonítanak neki.

Gyógyító hatásai:

  • fokozza az étvágyat
  • kéntartalmú anyagainak köszönhetően nyersen fogyasztva gyógyítja a gyomorfekélyt
  • levelét borogatásokra, reumatikus fájdalmakra használják (mézzel kenik be, így taszik a fájó testrészre)
  • szoptató anyák mellgyulladására is jól bevált.

A savanyított káposzta és a leve olyan tejsavbaktériumokat tartalmaz, melyek szabályozzák a bélflórát. Napi fogyasztásával hamar legyőzhetők a szervezetben elszaporodott élesztőgombák. A sebek gyorsabban gyógyulnak tőle, jó a gyulladt fogínyre, és hurutos megbetegedésekre is ajánlott.

Puffasztó hatása miatt epe és bélbetegek diétájába nem használható, pedig más tulajdonságai nagyon kedvezőek lennének ennél a betegségcsoportnál.

Az átható szag, amit főzésekor áraszt a főzéskor felszabaduló mustárolajnak köszönhető.

Szépít

A nyers káposzta levének fertőtlenítő hatása jól ismert a népi gyógyászatban, házi szépítőszerként is elterjedt.

Pattanásos bőrre:

a savanyú káposzta leve vitaminokkal és enzimekkel táplálja a bőrt, tejsavtartalma pedig fertőtleníti.

A káposztalevet a modern kozmetika ipar is alkalmazza különböző pakolásokban és arcvizekben.

Konyhában:

Számtalan étel alapanyaga lehet:

készíthetünk belőle salátát, levest, főzeléket, édesen savanyúan, töltve, párolva, rakottan rétesben, tésztával.

Ízületi panaszokra:

Szedjünk le egy káposzta levelet és kenjük be mézzel, majd ezt a mézes káposzta levelet egy törölköző segítségével kötözzük a fájó testrészünkre.